A Kossuth Rádió felkérésére Mátrai Zoltán, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány Kuratóriumának meghatározó tagja tájékoztatást adott az Alapítvány életéről, munkájáról, eredményeiről. A beszélgetés  a Határok nélkül című műsorban hallgatható meg

2005-ben jött létre az Alapítvány azzal a céllal, hogy támogassák és fenntartsák a moldvai csángómagyar gyermekek iskolai rendszerű és azon kívüli oktatását.
A szégyenteljes 2004.12.05-i, jogilag eredménytelen volt ugyan, de a csonkaország határain belül és azon túl élő magyarság közötti kapcsolatot terhelte. Részben erre született civil válaszként egy olyan kezdeményezés, melynek egyik fontos szereplője lett az AMMOA.

Csabatestvér 2004-ben meghirdette a Kárpátokon túli magyar kisebbséget, a moldvai csángókat támogató „Legyen ön is keresztapa” programját. Ennek lényege, hogy többnyire magyarországi keresztszülők, vállalják csángó kereszt gyermekeik oktatásához való meghatározott összegű, havi hozzájárulását. A felhívás hatására tömegesen jelentkeztek a keresztszülők. Az első támogatások a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számlájára kerültek, Mivel az oktatási programot folytató Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nem Magyarországon bejegyzett civil szervezet volt, a közvetlen adománygyűjtés nehézségekbe ütközött. Igény mutatkozott egy Magyarországon bejegyzett alapítványra, amely képes fogadni az adományokat és képes működtetni egy elszámolási rendszert, képes kiadni a befolyt támogatások után az adóigazolást. Így alakult meg 2005.-évben az AMMOA.

Alapítónk Petrás Mária azóta már Kossuth-díjas népdalénekes, keramikus és fia Petrás Róbert. Marika Diószéni születésű, tehát közvetlenül érintett a csángó ügyekben.

A következő évben megalakult a keresztszülők egyesülete a KEMCSE.

A működés egyszerű volt: A KEMCSE összefogta a keresztszülőket. Programokat, találkozókat és klubb délutánokat szervezett tagjainak.

Az AMMOA fogadta és továbbította az adományokat. Biztosította az átláthatóságot.

A Csángó szövetség felhasználta és elszámolta a támogatásokat. Végezte az oktatást és hagyományőrzést.

A kialakult együttműködés során, kb. 25 helyszínen, megközelítőleg 2000 fős gyermeklétszámmal folyt az oktatás. Átadásra került 7 magyar ház, és működött a Csíkszeredai bentlakás. Az MCSMSZ működési költségei évente 140 M. Ft. körül alakultak, melynek felét a Magyar Állam, másik felét az AMMOA finanszírozta.

Az oktatási program hamar népszerű lett, a segítőkész magyar családoknak köszönhetően gyorsan fejlődött.
Igen, ne feledjük el, hogy ebben az időszakban, a 2004 december 05.-i népszavazást követően sokan csalódtak a nemzetpolitikában. Tenni akartak a határon túli magyarságért. Petrás Marika és Csaba testvér személye garanciát jelentett, így hamar kiszélesedett a keresztszülő program. De nem csak a magyar családok, hanem, vállalkozások, más civil szervezetek és néhány önkormányzat is támogatta a tevékenységünket. A keresztszülők az általuk támogatott keresztgyermek nevére havi 4.000 Ft.-al járultak hozzá az oktatáshoz. Karácsonykor és egyéb alkalmakkor a KEMCSE és az AMMOA központi adománygyűjtést szervezett, melyet többnyire egy minket támogató vállalkozás a SMART Electronic Eurologistika Kft. ellenszolgáltatás nélkül szállított ki. A keresztszülők önállóan is járták csángóföldet, meglátogatták a keresztgyerekeiket, és mindig kedveskedtek nekik valamivel. Nyáron a KEMCSE táborokat szervezett, melyeket a csángó gyermekek díjmentesen tudtak igénybe venni. A cél az volt, hogy a finanszírozáson túl, élő kapcsolatokat építsünk. Sajnos a rossz nyelvi állapotok miatt, a gyermekek egymás között románul beszéltek. Ez mindinkább arra ösztönzött, hogy a munkánkat folytatni kell, próbáljunk magyar nemzettudatot kialakítani a gyermekekben. Sokan tudják, de még többen nem tudják, hogy a csángók identitástudata nem a hagyományos értelemben vett nemzettudat. Csángóföld kimaradt a magyar nemzeti mozgalmakból, így a magyar identitás nem alakult ki. Az ő identitásuk, a római katolikus vallás. Sok esetben egymás mellett lévő falvakban az egyik falu ortodox és románul beszélnek, míg a másikban a többség katolikus, és beszélik a magyar nyelvet. Így a csángók magukat katolikusnak vallják, az oláhokat pedig ortodoxnak mondják. (Tegyük hozzá, hogy ez a megfogalmazás nem teljesen pontos, hiszen nagyszámú katolikus románság él romániában, ebből adódik az az évszázados probléma, mely miatt a római szentszék nem támogatta a magyar nyelvű misézést csángóföldön.)

Közel 10 év alatt összesen 461 millió forintot fordítottak a moldvai magyar oktatás közvetlen támogatására
Igen. Az alapítványunk 20-éves működését, különböző időszakokra kell felosztanunk. Minden civil szervezetnek, van egy életciklusa. Az életciklus szakaszokat sok tényező befolyásolja.

A kezdeti, 1-2 éves robbanásszerű növekedési szakaszt, egy 5-6 éves kiteljesedett, stabil működés követett, majd egy sokk szerű visszaesés következett.

A programra jellemző volt, hogy az idős keresztszülők, a végzős keresztgyermekeik után nem vállaltak új keresztgyermekeket, annyian pedig nem csatlakoztak a programhoz, amennyien pótolták volna őket. Tehát a támogatók kifáradása jellemezte a programot.

E-mellett, volt egy jelentős törés a programban. Az MCSMSZ működésének finanszírozását nem egyedül a keresztszülők látták el, hanem amint korábban már szó esett róla, a Magyar kormány is támogatta őket, valamint közvetlen támogatásokat is gyűjtöttek. 2011-ben az MCSMSZ támogatáskiegészítést kért a költségvetéséhez. Egy szakértői vizsgálatot követően 2012. év elején Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős, helyettes-államtitkár, megvonta a bizalmat a csángó szövetségtől, mire a szövetség vezetői lemondtak tisztségükről. Így egyik pillanatról a másikra, ellehetetlenült a program.

Az eset nagy visszhangot keltett. Cikkek jelentek meg, sok esetben személyeskedő hangnemben. Ez óriási törést okozott a programban. Az alapítvány korábbi éves 60 M. Ft. körüli támogatása azonnal visszaeset a felére. Nagyon sok keresztszülőt elveszítettünk, és soha nem tudtuk felépíteni a régi támogatói bázisunkat.

Ekkor a Nemzetpolitikai államtitkárság a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség-et bízta meg a program folytatásával. Az RMPSZ akkori, ma tiszteletbeli elnöke Lászlóffy Pali bácsi vette át az oktatás irányítását.   Ettől kezdve 2019-ig az RMPSZ-el dolgoztunk együtt.

2019.-évben a Nemzetpolitikai államtitkárság rehabilitálta a Csángó szövetséget. Szili Katalin, Járai Zsigmond és Edvi péter felügyelete alatt visszaadták a nekik az oktatási programot, az AMMOA-t pedig kispadra ültették. Nem volt többé fontos a keresztszülők támogatása, a Csángószövetség működését teljes egészében felvállalta a Magyar Állam.

(Meg kell jegyezni, hogy ez veszélyes játék. Ugyanis egy politikai impérium váltás során, semmi biztosíték sincs arra, hogy a jelenlegi mértékben fennmaradna a finanszírozás. Az AMMOA 14 év alatt 481 M. Ft.-al támogatta a programot. A működő civil támogatási rendszer mára a múlté. Az állami források elapadása esetén, nem lesz civil lába a programnak.)

Tehát visszatérve az AMMOA-ra, 2019 évben az RMPSZ-el folytatott együttműködésünket is lezárva, új, az alapszabályunknak megfelelő programot kellett találnunk. Mivel az AMMOA a csángók támogatását tűzte ki célul, így megkerestük a Nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium alapítványát, hogy a náluk tanuló csángó diákokat támogathassuk. Itt támogattuk a gyermekek utazási költségeit, valamint egy tanárlakás felújítását. A Nagyenyedi BGA-val kötött támogatási szerződésünket forráshiány miatt, 2025. év végére felmondtuk. A 2019-2025 közötti időszakban 10,5 M. Ft.-al támogattuk őket.

Emellett még egy jelentős szakasz volt az Alapítvány életében. 2022. évben támogatási szerződést kötöttünk Csaba testvér alapítványával, a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. Az alapítvány Csíkszeredai Szent István kollégiumában tanuló csángó gyermekek támogatását vállaltuk fel. 2022-2025 között 23 M. Ft. támogatást juttatunk részükre.

2025 december 31.-én az Alapítvány befejezte tevékenységét. A Bankszámlánk nem fogad több adományt. Volt támogatóinknak jószívvel ajánljuk a Keresztszülők egyesületét a KEMCSE-t.

Szerepük volt abban, hogy Csíkszeredában létrejött egy középiskolai kollégium. (Milyen egyéb eredményekről tudnak beszámolni?)
Mivel az AMMOA alapfeladata a finanszírozás és az elszámolás volt, így ennek kapcsán oktatási-szakmai eredményekről nem tudok beszámolni, csakis anyagi jellegű ügyekben működtünk együtt.

Az első, mely ugyan szervezetileg nem az AMMOA-hoz kapcsolódik, ugyanis még sem az AMMOA sem a KEMCSE nem létezett, de gyakorlatilag ugyanarról a közösségről beszélünk, csak még hiányzott a szervezeti forma.

Miután Csaba testvér 2004-ben meghirdette a keresztszülő programot, a tenni akaró keresztszülők hada jelentkezett. Ekkor merült fel -Hegyeli Attila MCSMSZ oktatási felelős felvetéseként- Külsőrekecsinben egy Magyar Oktatási Központ felépítése. A keresztszülők, mintegy 50 M. Ft. értékű téglajegyet vásároltak, mely a keresztszülő program első támogatási tételének tekinthető. Megvásárlásra került a telek és elkészültek a tervek. Azonban a „Béke Királynője” oktatási központ nem épült fel. Az építési engedélyt megtagadták a hatóságok, mivel egy gázvezeték szeli át a telket, és nem tartható az épület védőtávolsága. Az összegyűlt összeg a Dévai SZF. Alapítvány számláján várakozott egészen 2018. évig. 2018.-évben az AMMOA kezdeményezésére megvásárlásra került a Bákói magyar ház, melynek tulajdonosa a Szent Ferenc Alapítvány, és ez ad ma otthont az MCSMSZ központjának. 2025. évben, Alapítványunk 15 M. forinttal támogatta az épület felújítását.

Működésünk során számos programot támogattunk a csángó oktatáshoz kapcsolódóan.

Az alapítvány támogatta a Magyarfalusi magyar ház építését, a Trunki leégett magyarház újjáépítését, évente fizette a Csángó-bálra érkező gyermekek, tanárok, hagyományőrzők étkezési és szállásköltségeit, a keresztszülő-tanár találkozókat.  Támogattuk a gyermekek nyaralásait, a karácsonyi csomagokra, ballada mondókra, népdalversenyekre nyújtottunk céltámogatásokat. Az oktatási helyszíneken egy sikeres pályázat eredményeként fürdőszobát alakítottunk ki, korszerű TV-kkel, projektorokkal, mosógépekkel, láncfűrészekkel, szivattyúval és egyéb eszközökkel szereltük fel őket. Támogattuk a KEMCSE által kiadott „Szeret vizén innen és túl” könyvet. Finanszíroztuk a „Naputánjáró”-t. Petrás Incze díjat alapítottunk az alapítvány céljait kiemelkedő mértékben segítők számára. (Kallós Zoltán, Csoma Gergely, Borbáth Erzsike, Pákozdi Judit)

Számszerű mérleget vonva:

2005-2012
MCSMSZ
481,4 M. Ft.
2012-2019
RMPSZ
2019-2025
BGA. Nagyenyed
10,5 M. Ft.
2022-2025
SZFA.
23 M. Ft.
2019-2025
Egyéb szervezetek
8,8 M. Ft.
Összesen:
523,7 M. Ft.
 

Kik az együttműködő partnerek?
Ø  Elsősorban kb. 2500 keresztszülővel és egyéb civil támogatóval vállalkozásokkal működtünk együtt a teljes pályafutásunk alatt.

Támogattuk a

Ø  Moldvai Csángómagyarok Szövetségét: 2005-2012

Ø  Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesületet: Kezdetektől

Ø  Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét: 2017-2019

Ø  Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítvány: 2019-2025

Ø  Dévai Szent Ferenc Alapítvány: 2022-2025

Akik minket támogattak a civileken kívül:

Ø  Nemzeti Erőforrás Minisztériuma

Ø  Nemzeti Együttműködési Alap (pályázati úton)

Ø  Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága

Ø  Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt (pályázati úton)

Ø  Települési és kerületi önkormányzatok

Ø  Lakatos Demeter Egyesület

A cégek közül ki kell emelnem a

Ø  Szerencsejáték Service Nonprofit Kft mely több pályázati lehetőséget biztosított számunkra valamint a

Ø  Smart Electronic APC Eurologisztika Kft-t, mely működésünk alatt térítés nélkül végezte a karácsonyi és egyéb csomagok kiszállítását Csángóföldre.

Beszéljen az úgynevezett Magyar Házakról.
Pontos adataim nincsenek, mivel a Magyar házak száma jelentős mértékben nőtt mióta a Magyar Állam 2019-ben átvette a finanszírozást. A lényeg, hogy kb. 63 településen beszélnek magyarul. Ebből, jelenleg 40 településen folyik oktatás 2000 fős gyermeklétszámmal. Ebből a 40 helyszínből legalább 26 településen működik Magyar ház. Van néhány település, ahol nem is egy, hanem több is. Működnek a Magyar házak mellett tájházak, óvodák, bölcsődék.

1.      Bákói magyar ház 2019. évben nyitotta meg kapuit. Több tanteremmel rendelkezik, valamint ez ad otthont az MCSMSZ irodájának is.

2.      A Csíkszeredában található bentlakás, 2021-óta működik kollégiumként és művelődési házként. Itt élnek a moldvai falvakból érkező középiskolás csángó diákok. 70 diák befogadására alkalmas.

3.      Bogdánfalva,

4.      Bukila

5.      Buda a Szeret-Klézse Alapítvány székháza is.

6.      Csíkfalusi gyermekek háza: A régi magyar ház 2006-tól működött, most 2021-től szép új épület ad otthont nekik.

7.      Diószeg: 2008-óta működik magyar házként.

8.      Lujzikalagori magyar ház /2010/

9.      Magyarfalu: A régi magyarház /2008/, az új épület /2019/

10.  Pusztina: Pusztinai magyar ház. /2006/

11.  Frumósza /2005/ Tájház /2021/

12.  Kóstelek /2009/

13.  Külsőrekecsini gyermekek háza /2009/, itt van óvoda és bölcsőde is.

14.  Lábnyik: Magyar ház /2007/, táborközpont /2009/

15.  Diószén:2023-ban átadott épület. Közösségi központja a falunak.

16.  Dumbravén: Francseszka ház és a Dumbravéni magyar ház. /2018/

17.  Ferdinándújfalusi magyar ház, 2021-ben adták át.

18.  Forrófalva /2021/

19.  Gyimesbükki magyar házban óvoda is található.

20.  Klézse /2022/

21.  Lészpedi magyar ház /2022/

22.  Nagypatak /2019/

23.  Rácsila: óvoda épült 2019-től.

24.  Somoska /2022/

25.  Szászkút /2022/

26.  Trunk /2022/

Milyen eredményei vannak a magyar nyelv oktatásának? Ma hozzátevőlegesen mennyien beszélik a magyar nyelvet?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Először is nem csupán a nyelv oktatásáról beszélünk, hanem a magyar hagyománykincs megőrzéséról is. Az oktatási programban résztvevő tanárok mellett, szépszámmal működnek hagyományőrzők is. Az mindenképpen eredmény, de fontos eszköz is, hogy nem csupán iskolán kívüli oktatás keretében, hanem román állami oktatás keretében is, tehát a román iskolában, román forrásokból is sok helyen folyik a magyar nyelv oktatása. A csángóknak gyakorlatilag nem létezett értelmisége. Ezen próbál változtatni az oktatási program. Segíti és ösztönzi a diákokat, hogy magyar felsőoktatási intézményekbe menjenek tovább tanulni. Sajnos ez csupán évi néhány főt jelent, és többnyire ők sem mennek haza a diploma megszerzését követően. Ez talán a legnagyobb probléma.

A Csángó Szövetség ingyenes étkezéssel, ösztöndíjakkal próbálja bevonni a gyermekeket az oktatási programba, de a gyermekszám nagyon lassú ütemben növekszik. 15-20 évvel ezelőtt 1800-1900 gyermek vett részt az oktatásban, ma kb. 2100.

Sajnos a családokom belül is románul beszélnek a magyarul tanuló gyermekekkel is. A magyarországi táborozások során, a rendezvények alkalmával azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek egymás között is románul beszélnek.

Az, hogy mennyien beszélnek magyarul, nehezen határozható meg. Egyrészt a folyamatos asszimilációs nyomás, másrészt a területi széttagoltság miatt. Az adatokat valahol a 40-50 ezer főre becsüli, melyből Kb. 10%-uk vallja magát Magyarnak. Ez a 40-50 ezer fő, egy több százezer fős, mára már elrománosodott Etelközi magyar maradéka.

Mindezt összevetve, egyre halkul a magyar szó a Kárpátokon túl. Ha végleg elhallgat, az 150km-el veti vissza a beszélt magyar nyelv határát.